Az antipszichotikumok története az 1950-es években a klórpromazin felfedezésével vette kezdetét. A szkizofrénia kezelésében, a betegség lefolyásában és a betegek életminőségében alapvető változást hozó gyógyszerek újabb és újabb generációi nemcsak egyre hatékonyabbak, de mellékhatásprofiljuk is kedvezőbb. Míg az első generációs antipszichotikumok inkább csak a pozitív tüneteket tudták javítani, az újabb ...

Dr. Kosza Ida professzor asszony, pszichiáter, a Partiumi Keresztény Egyetem volt egyetemi tanára több mint 20 éven át vezette a Gálfi Béla Kórházat, amely intézmény hosszú éveken át volt a pszichiátriai rehabilitáció módszertani központja. Vele készült interjúnkban professzor asszony a jelenlegi hazai helyzetről osztotta meg velünk gondolatait, véleményét, és hangsúlyozta a spiritualitás jelentőségét a ...

Noha mindnyájan megtapasztaljuk, hogy nappali teljesítőképességünket és hangulatunkat alapvetően meghatározza, hogy mennyit és hogyan aludtunk, mégsem fordítunk kellő figyelmet a minőségi alvás megteremtésére. És akkor még nem is beszéltünk az alvásproblémák hosszú távú hatásairól. Az alvás fontosságát azonban már az is jelzi, hogy világnapja is van, minden évben a tavaszi napéjegyenlőséget megelőző ...

A Parkinson-kór az Alzheimer-kór mögött a második a neurodegeneratív betegségek gyakoriságában. Noha a betegséget meggyógyítani nem tudjuk, ma a terápia gold standardjának tekintett levodopa mellett számos egyéb gyógyszercsoport is rendelkezésünkre áll a betegség tüneteinek csökkentésére. Dr. Takáts Annamáriával, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának főorvosával készült interjúnkban szóba kerültek ...

Hazánkban körülbelül 60 ezer felnőtt korú beteg élhet epilepsziabetegséggel. Fiatal felnőttkorban még indulnak elsődleges epilepsziaszindrómák, idősebb korban azonban már szinte mindig valamilyen másodlagos oka van az epilepsziabetegségnek. A diagnosztikai módszerek fejlődésével az epilepszia­típusok felosztása újra és újra változik, és egyre bonyolultabbá válik. Noha változatlanul használatban van a ...

Már több mint 200 év telt el azóta, hogy James Parkinson angol sebész elsőként leírta a később róla elnevezett kórképet. Hogy hogyan fejlődtek a kórképről alkotott ismereteink, és mit jelent ma a Parkinson-betegség korszerű szemlélete, arról egy videointerjúban dr. Takáts Annamáriát, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának munkatársát kérdeztük.

 ...

Míg a stroke-ellátásban leginkább a betegellátás koordinálása hozott előrelépést, a migrén terápiás palettája újabb gyógyszercsoporttal gazdagodott. Az eddigi kezelésekre nehezen reagáló betegek számára áttörést hoztak a sclerosis multiplexben és egyéb neuroimmunológiai kórképekben a biológiai terápiák, a demenciák és a Parkinson-kór kezelése azonban továbbra is számos ponton ...

A Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) szerint a depresszió a – kardiovaszkuláris betegségek után – a második leggyakoribb, tartósan munkaképesség-csökkenést okozó betegség. A Servier legutóbbi webkonferenciáján elhangzott előadásában Kurimay György professzor elsősorban a major depresszió terápiájára fókuszálva mutatta be a rendelkezésre álló terápiák közötti választás ...

Az EPA 2022-es virtuális konferenciájának egyik szimpóziuma a szkizofrénia komplex formáinak személyre szabott kezelését állította a középpontba. A szimpózium moderátora, dr. Christoph U. Correll professzor maga is tartott előadást „Depresszív tünetek és PANSS- (positive and negative syndrome scale, pozitív és negatív tüneti skála) tünetdimenziók predominánsan negatív tünetekkel jellemzett szkizofréniában ...

Míg 1990-ben 170,8 millió, 2019-ben már 279,6 millió depressziós beteget regisztráltak világszerte, a COVID-19-járvány pedig további 53,2 millióval emelte meg a major depresszióban szenvedő betegek számát – mondta Kamilla Miskowiak, az EPA 2022 online Janssen-szimpóziumának moderátora, a Koppenhágai Egyetem professzora. Ez új kihívásokat jelent: az MDD ellátásában jobb diagnosztikus és terápiás útmutatókra, ...

Mint azt az EPA 2022 Janssen-szimpóziumának moderátoraként dr. Andrea Fagiolini, a Sienai Egyetem professzora elmondta, a több évig tartó klinikai vizsgálatok után nagy érdeklődéssel várták a valós klinikai körülmények között szerzett tapasztalatokat az eszketamin orrspray al­kal­mazásával kapcsolatban. A gyógyszer olyan, major depresszióban szenvedő betegek kezelésére szolgál, akik esetében az aktuális, közepesen...

Annak ellenére, hogy a súlyos depressziós zavarban (major depressive disorder, MDD) szenvedő betegek körében nagy gyakorisággal fordul elő pszichés trauma, csak néhány tanulmány vizsgálta a farmakológiai kezelések hatékonyságát ebben a nagyszámú, klinikailag fontos alcsoportban; a szakirodalom inkább magára a poszttraumás stressz zavarra koncentrál, nem pedig annak szerepére az MDD-ben. Mivel a pszichoterápiákhoz való ...

A súlyos depresszió az egyik leggyakoribb, megterhelő és költséges pszichiátriai rendellenesség világszerte a felnőttek körében. Kezelésében az antidepresszáns gyógyszereket gyakrabban használják, mint a pszichoterápiás módszereket. Ezek felírásához a legjobb forrásokból kell tájékozódni, ugyanakkor jelentős viták folynak ezen gyógyszerek hatékonyságáról és tolerálhatóságáról, különösen az egyes szerek...

Az EPA 2021-es virtuális kongresszusának ADHD-szekciója számos újdonsággal szolgált. Azon túl, hogy az előadók összefoglalták az ADHD epidemiológiáját, új megközelítésként hallhattunk a nőkben való megjelenés sajátosságairól, az agyi kép­alkotással észlelhető elváltozásokról, valamint az ADHD-s egyénekben kannabisszal végzett vizsgálatok eredményeiről. ...

2021. április első felében tartották meg az Európai Pszichiátriai Társaság 29. Kongresszusát, a pandémia miatt ezúttal online. Munkatársunk dr. Falkai Péter professzort, az Európai Pszichiátriai Társaság frissen megválasztott elnökét kérdezte a kongresszus főbb témáiról és üzenetéről....